Makula degeneráció

A köznyelvi elnevezés valójában helytelen, mivel a makula-degenerációt nem a szemfenéki erek meszesedése okozza.

Mi okozza a makula degenerációt?

A makula – vagyis sárgafolt a szem ideghártyájának egy kicsi, de nagyon fontos területe, az éleslátás helye. Ez az ideghártya-terület felelős az éleslátásért és ez a terület biztosítja az olvasási képességünket is. A makula a szemfenék egyik legérzékenyebb területe, ha ártalom éri, akkor a központi látás károsodik.

A degeneráció jelentése ennél a betegségnél az ideghártya sejtjeinek a pusztulása az éleslátás helyén.

A makula-degeneráció kimondottan az időskorú embereket érinti, gyógyítása csak részben lehetséges.

Mik a makula degeneráció tünetei?

A betegség kezdetben nem okoz panaszt, gyakran szemüveg rendelésekor fedezi fel a szemész szakorvos.

• központi látás romlása (a látott kép torzul)
• olvasóképesség romlása
• a szemüveggel korrigált látásélesség csökken (nehezebb az arcok felismerése, homályosak a betűk)
• csökken a kontraszt-élesség
• tompul a színek élessége
• hirtelen nagyfokú látásromlás

A makula degeneráció okai

Két alapvető formában jelentkezik az időskori makula-degeneráció

Száraz forma

Éleslátás elvesztése – a folyamat hátterében a sejtek elhalása, illetve egyes részeinek pusztulása áll. Lassú, folyamatos látásromlás következik be, fő jellemzője, hogy romlik a központi látás és az olvasóképesség.

Nedves típusú elváltozások

Az ideghártya síkja alatti érhártyából kóros érnövekedés indul meg az éleslátás helyén. Áttöri a két réteg közti finom hártyát, az erek betörnek a retinába (ideghártya). Eleinte csak elfedik ezt a területet, később az erekből vérzés, folyadék kiáramlás indul meg, majd a terület elhegesedik, ez okozhatja a központi látás teljes elvesztését.

A betegség kezdetén a panaszok hasonlóak mindkét formánál.

A makula-degeneráció valódi okai egyik formánál sem ismertek, azonban megfigyelhető a betegeknél:

• családi halmozódás – genetikai eredetre utal
• életmódbeli jellegzetességek
  • dohányzás
  • cukorbetegség
  • magas vérnyomás
  • túlsúly
  • egyoldalú, vitaminhiányos táplálkozás
  • nem megfelelő fényviszonyok – főleg munka közben
• vitaminszegény étrend

A makula degeneráció diagnózisa

A diagnózis felállítása a makula-degenerációra a jellegzetes panaszok és tünetek, valamint a szemfenéki kép alapján nem nehéz. A korszerű betegség meghatározáshoz különböző képalkotó eljárások, eszközök állnak rendelkezésre.

A makula degeneráció kezelése

Egyelőre nem pontosan ismertek azok a tényezők, amelyek a sejtpusztulást, valamint a kóros erek növekedését elindítják, ezért nincs egyetlen, jól bevált módszer, amivel a betegség végleg gyógyítható. Létezik azonban több gyógyító eljárás.

Konzervatív terápia

Kockázati tényezők kikapcsolása

• dohányzás elhagyása
• specifikus vitaminok szedése
• zöld és sárga festékanyagot tartalmazó zöldfélék fogyasztása

Invazív terápiák

• injekciók – speciális, szteroid tartalmú gyógyszert juttatnak a szem üvegtestének terébe
• lézeres eljárások – a betegségben aktív területek kezelése, a terület növekedésének megakadályozása
• műtétek
• látásjavító eszközök – elsődleges cél az olvasóképesség visszaadása (nagyítók, szemüvegbe épített távcső, stb..)

A szellemileg friss idős embereknél kiemelt szerepet játszik az olvasás a mindennapi életben és a szórakozásban, ezért az időskori macula-degeneráció gyógyítása nagymértékben javíthatja az életminőségüket illetve az önállóságukat.

Téma szakértője

• Professzor Dr. Holló Gábor

• • szemész szakorvos, zöldhályog (glaukóma) specialista
• Specialitások:
  • glaucoma (zöldhályog) speciális diagnosztika és hosszú távú gondozás
  • szemészeti betegségek vizsgálata, kezelése, gondozása
  • magas vérnyomás okozta szemproblémák
  • diabéteszes és hipertenzív retinopátia

   

  Rendelés típusa: 

  • Személyes, rendelői vizit

ONLINE Időpontfoglalás

+ 36 30 841 8636

Kapcsolat

---

Kapcsolódó cikkünk

Genetikai alapon kialakuló szerzett szembetegségek

Jelen beszélgetésünk a Prof. Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ vezetőjével, glaukóma specialistájával folytatott kétrészes beszélgetés második része. Az első beszélgetésben a tisztán genetikai eredetű betegségekről szóltunk. A mostani alkalommal a genetikai öröklöttség talaján szerzett hatásokra kialakuló betegségekről váltunk szót.  Miként azt a korábbi beszélgetésben összefoglaltuk, a betegséghez vezető genetikai örökség megjelenhet mind a sejtmagi DNS, mind a mitokondrium örökítő anyagának eltéréseként. Ezek az eltérések az esetek egy részében mindenképpen megjelennek, és domináns vagy recesszív módon, esetleg nemhez kötötten öröklődnek. Az esetek más részében viszont csupán a lehetőségét teremtik meg annak, hogy a környezet ártalmai ténylegesen kialakuló (manifesztálódó) szemészeti betegségeket eredményezzenek. Fontos ez utóbbi csoportot elkülöníteni a tisztán szerzett, azaz semmilyen genetikai háttérrel nem bíró szembetegségek látszólagos öröklődésétől. Ez utóbbi csoportba tartoznak azok, akik hasonló társadalmi helyzetben, hasonló életkörülmények között esetleg azonos, nemzedékeken át öröklődő munkát végezve betegednek meg a hasonló környezeti tényezők miatt. Ők nem örökletes alapú betegségben szenvednek. Példaként el lehet mondani a mérgező anyagokkal való munkát, amely egy családi vállalkozásban korábban számos generációt érinthetett (nehézfémek) vagy a kohászok nemzedékeinek hőterhelés okozta korai szürkehályog-kialakulását. A jelen beszélgetés a nem örökletes alapú szerzett megbetegedésekkel nem foglalkozik.

---