Szemészeti szakmai nap összefoglaló

Glaucoma: félreértések, hibák és helyes gyakorlati betegmenedzsment

Professzor dr. Holló Gábor, egyetemi tanár, az MTA doktora, szemész szakorvos, glaukóma specialista

Az első előadás a zöldhályog (glaukóma) olyan vonatkozásait foglalta össze, melyeket a nem szemorvosoknak is érteni szükséges. Az előadás tárgyalta a betegség lényegét, azt, hogy ez nem a szemnyomás emelkedésének betegsége, hanem a látóideg neurodegeneratív betegsége, mely speciális mintázatot követ. A továbbiakban a vizsgálómódszereket, azok gyakorlati értelmezését, a háziorvosi konzultáció fő szempontjait, valamint a kezelés elvét és gyakorlatát ismertette. A háziorvosok, illetve nem szemorvosok számára újdonságnak számító szelektív lézer trabekulopasztikás kezelést, valamint a korszerű szemcseppes kezelés lényegét is összefoglalta, beleértve a kerülendő szisztémás és szemészeti gyógyszerek és az el nem kerülhető szisztémás kezelések szemészeti, glaukóma vonatkozású hatásainak ismertetését.

A szemorvosi lelet értelmezése a háziorvos szempontjából: mit kérdezünk, és mit jelent a válasz?

dr. Bencze Rita Éva
háziorvos, diabetológus

Háziorvosként Bencze doktornő egy nagyon praktikus, jól áttekinthető összefoglalót nyújtott a praxisban tapasztalható gyakori jelenségekről. Röviden bemutatta az akut látásromlás mögött lehetségesen meghúzódó szembetegségeket és jelezte, hogy a háziorvos feladata a beteg mielőbbi szemészeti osztályra küldése. A krónikus látásromlás okai közt felsorolta a magasvérnyomás betegséget, a diabéteszes retinopátiát, az időskori makula degenerációt és a szisztémás gyógyszerek mellékhatásait, utóbbiaknál részletesen utalva a különböző típusú gyógyszerek okozta tünetekre, a diagnózis felállításának kérdésére. Az előadó összefoglalásában felhívta a figyelmet, hogy a krónikus betegségek háziorvosi gondozása során fontos a betegségek szemészeti szövődményeinek és a terápia szemészeti szövődményeinek nyomon követése, amelynek része a rendszeres szemészeti kontroll szervezése és szükség esetén a terápiamódosítás is.

A szemészeti keringési betegségek gyakorlati értelmezése 

Professzor dr. Holló Gábor, egyetemi tanár, az MTA doktora, szemész szakorvos, glaukóma specialista

A szem vaszkuláris betegségeivel foglalkozó előadásában prof. dr. Holló Gábor az artériás és vénás szemészeti keringési betegségeket a gyakorlati felhasználás szempontjából csoportosítva foglalta össze. Bemutatta az ép és egészségesen öregedő szemfenéki státuszt, az érelmeszesedéssel, hipertóniával, a hipertóniás fixált értünetek kialakulásával kapcsolatos, egyre fokozódó érjelenségeket, az erek embolizációit, a vénás ág- és vénás törzstrombózisok jellegzetességeit, valamint ezek kezelési szempontjait, melyeket a nem szemorvosnak is ismernie szükséges. A szem keringési betegségei kapcsán a látóideg keringési betegségei és az időskori érújdonképződéses („nedves”) makula degeneráció kialakulása, észlelése és kezelése szempontjából fontos kérdések is szóba kerültek. Az előadást jelentős diszkusszió követte.

A szem és a látópálya vérkeringési zavarainak kezelése neurológiai osztályon - háziorvosi szempontok

Dr. Szilágyi Géza PhD, neurológus

Gazdagon illusztrált előadásában dr. Szilágyi Géza PhD felidézte a hallgatóságnak a szem vérellátáshoz kapcsolódó tudnivalókat, elsősorban neurológiai szempontból. Majd részletesen beszélt az akut stroke diagnosztikájáról, az azzal szemben támasztott követelményekről, a képalkotás céljáról, majd részletesen bemutatta az olyan képalkotó eljárásokat, mint a különféle ultrahangos vizsgálatok, CT-k és kiemelte az MRI szerepét is. Ismertette az arteria centralis retinae thrombosis tüneteit és következményeit, szót ejtett az elülső és hátsó, iszkémiás opticus neuropathia (AION és PION) valamint az óriássejtes arteritis kezeléséről. Végezetül Szilágyi doktor tételesen felsorolta a neurológiai osztályon elvégzendő releváns teendőket, mint etiológia keresés, antithrombotikus terápia beállítása, neurológiai követés, szupportív terápia és rehabilitáció.

A látóideg betegségei: korszerű szemorvosi vizsgálati metodikák, amiről a társszakmákban is tudni kell

Professzor dr. Holló Gábor, egyetemi tanár, az MTA doktora, szemész szakorvos, glaukóma specialista

A látóideg betegségei a szemészet, a háziorvoslás, a belgyógyászat és a neurológia határterületét képezik. Professzor Dr. Holló Gábor a látóideg betegségeire vonatkozó előadásában a határterület minden résztvevőjének szempontját figyelembe véve osztályozta a legfontosabb látóideg betegségek szemészeti leleteit, bemutatta az ezekhez tartozó szemfenéki és optikai koherencia tomográfiás regisztrátumokat és értelmezésüket. Hangsúlyozta, hogy a papilla promineálása nem azonos a papilla ödémával, ami intracraniális nyomásfokozódásra utal. Bemutatta a papilla ödémát utánzó papilláris druseneket, a zsúfolt kis papilla képét, a látóideg artériás és vénás keringési betegségeihez kapcsolódó látszólagos idegrostréteg megvastagodást és a pseudotumor cerebri által okozott, a pangáshoz hasonló szemfenéki képet. Az előadás a vele egy blokkban lévő neurológiai előadáshoz kapcsolódva, azt részben megelőlegezve mutatta be a fenti állapotok elkülönítését a valódi látóideg gyulladással és ödémával járó betegségektől, például a sclerosis multiplextől, és bemutatta ezek hosszútávú alakulását is a korszerű szemészeti vizsgálati módszerek használata alapján.

Látóideg- és látópálya érintettség gyakoribb neurológiai betegségekben

Dr. Jakab Gábor PhD, neurológus

A szakmai nap záró előadásában Jakab doktor a témában megjelenő betegségek elsősorban felvázolta a kategóriákat, majd az ezekhez tartozó kórképeket. A kategóriák közt szerepelt a vaszkuláris, a tumoros, a KIR demyelinisatiós, a szisztémás autoimmun, a fertőzéses, az ICP-emelkedés, a mitochondriális és a toxikus eredet, a kórképek közül pedig kiemelte az infarctus cerebri, AION/NAION (pl. hypophysis adenoma), SM, NMOSD, MOGAD, sarcoidosis, neurosyphilis, pseudotumor cerebri, LHON, methanolmérgezés, PRES, posterior corticalis atrophia szemészeti tüneteit, diagnosztizálásuknak és kezeléseknek lehetőségeit. Az előadás zárásaként Dr. Jakab Gábor PhD megismertette a hallgatósággal az Alice Csodaországban szindrómát (AIWS), amely szoros összefüggést mutat a migrénnel, és olyan különös és ritka jelenségekről is beszélt, mint a pareidolia, a prozopagnózia és a Bálint-szindróma. A nap lírikus lezárásaként Ady Endre Őrizem a szemed című alkotását idézte fel.