Szemcseppek okozta kötőhártya vérbőség

Online Bejelentkezés

Professzor Dr. Holló Gábor

+ 36 30 841 8636

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

Mit jelent a szem vörössége?

Orvosi értelemben a szem (szemfelszín) vérbőségén, azaz vörösségén a kötőhártya és az alatta levő terület, illetve a mélyebben alatta fekvő, általában fehér ínhártya szövetének vérbőségeit értjük. Azaz, ha egy szemorvos azt hallja, hogy valakinek a szeme bevérzett, arra gondol, hogy a szem belsejében (például az üvegtestben vagy a retinán) keletkezett vérzés. A kívülről is látható vérzéseket célszerű tehát az orvos tájékoztatása során is a szemfelszín vörösségeként jellemezni. A szemfelszín vörössége számos különböző eltérés eredménye lehet. Részben attól függően, hogy mely réteget érinti (a kötőhártya felső rétegét, a kötőhártya mély rétegeit, a kötőhártya alatti területet vagy az ínhártyát), részben pedig aszerint, hogy az artériás vérellátó rendszer érintett, vagy a vénás vért elvezető rendszer erei tágabbak. A fentieken kívül a kötőhártya alatti körülírt bevérzés, azaz a vér kilépése az erekből az, ami a szem vörösségét okozhatja.

A zöldhályog kezelésére szolgáló szemcseppek és a szemfelszín vörössége

A szemcseppek okozta kötőhártya pirosság nagyon gyakori, elsősorban olyan személyeken, akik hosszú éveken át egy vagy többféle szemcseppet használnak. A leggyakoribb ilyen betegcsoport a zöldhályogos (glaukómás) betegek csoportja. Erről a betegségről számos alkalommal beszélgettünk már. A glaukóma a látóidegben futó idegrostok és a hozzájuk tartozó, az ideghártyában (retinában) lévő idegsejtek vissza nem fordítható pusztulásával járó betegség, melyben a kezelést főként a szem belső nyomásának (a szemnyomásnak) a csökkentése jelenti. A szemnyomás csökkentését leggyakrabban szemcseppekkel érjük el. A szemcseppeket helyileg, azaz szemcsepp formában visszük be, mert a hatóanyag így tud hatékonyan felszívódni a szemgolyóba anélkül, hogy jelentős össz-szervezeti hatást fejtene ki. A tartósan alkalmazott szemnyomáscsökkentő cseppek hatóanyagai számos eltérő hatásmechanizmusú gyógyszercsoportba tartoznak. Ezek egy része pedig enyhén fokozhatja a kötőhártya vérbőségét.

A prosztaglandin-analóg hatóanyagú szemcseppek kötőhártya vérbőséget fokozó hatása

A prosztaglandin-analóg szemcseppek mintegy két évtizede a glaukóma kezelésének alapját képezik. Ezen szemcseppek a szemen belül fokozzák a csarnokvíz elvezetődését az érhártya irányában, ezáltal csökkentik a szemnyomást. Ugyanaz a hatás azonban, ami az érhártya folyadékáteresztő képességét növeli, egyben a kötőhártya felszínes vénáinak feszességét (tónusát) is csökkenti. Így a vénák ellazulnak, bennük több vér foglal helyet egy adott időpillanatban. Ezért jobban láthatóvá válnak, és általában enyhe kötőhártya vérbőségként jelentkeznek a beteg, illetve a környezete számára. Ez a kötőhártya vérbőség az esetek messze legnagyobb részében enyhe, azaz érdemi kozmetikai zavart sem jelent a betegeknek. Vannak azonban, akik nagyobb vérbőséggel reagálnak. Az ő esetükben olyan prosztaglandin-analóg szemcseppre célszerű váltani, melynek hatóanyag koncentrációja alacsony, viszont a erőssége nagy, így a fő hatás (a szemnyomáscsökkentés) megmarad, a mellékes hatás (a kötőhártya vénáinak tágassága) pedig lecsökken. Erről azért fontos tudni a betegnek, mert rendszeresen előfordul, hogy valaki a kezdeti kötőhártya vérbőséget tapasztalva azt hiszi, hogy nagyobb betegsége támad, és abbahagyja a szemcsepp használatát. A szemcsepp ilyen hibás, megalapozatlan elhagyása a zöldhályog súlyosbodását eredményezi, ami idővel a látás elvesztését is jelentheti.

A rho-kináz bénító szemcseppek által okozott szemfelszíni vérbőség

A szemnyomást csökkentő szemcseppek legújabb csoportját az ún. rho-kináz bénítók jelentik. Ezeket a készítményeket csak nemrégiben engedélyezték az Európai Unióban. Hazánkban még nem érhetők el, de hamarosan hozzáférhetővé válhatnak. Ebben a gyógyszercsoportban a hatóanyag csökkenti azt a fehérjeaktivitást, ami a sejtösszehúzódást szabályozza. A sejt alakjának változásához és a kóros sejtösszehúzódáshoz is ezen fehérje (aktin) működése szükséges. Ez a hatóanyagcsoport azért alkalmas a szemnyomás csökkentésére, mert a csarnokvíznek a csarnokzugon keresztül történő elvezetését elősegíti. Ez az elvezetés nem azonos azzal az elvezetési úttal, melyről korábban a prosztaglandin-analóg szemcseppek kapcsán már beszéltünk. A csarnokzugon keresztüli folyadék elvezetés a glaukómások jelentős részében csökkent, mert az itt levő sejtek kórosan összehúzódott állapotúak, így a rendszer apró nyílásait szűkítik. A rho-kináz bénító szemcseppek ezt a kóros összehúzódást szüntetik meg, így a csarnokvíz lényegesen könnyebben elvezetődik a szemből, és emiatt a szemnyomás csökken. Azonban ennek a folyamatnak része az is, hogy a csarnokvíz szemen kívüli elvezetését szolgáló, az ínhártya felső rétegében található, vért is szállító vénák átmérője is növekszik, azaz ezek a kis vénák tágulnak. A bennük levő nyomás emiatt jelentősen csökken. Így tehát az elvezetődés kétszeresen is javul: csökken a csarnokzugi kivezető rendszer ellenállása, és csökken az annak folytatását képező folyadékelvezető rendszer ellenállása is. Mindez ahhoz vezet, hogy az ilyen szemcseppek használata mellett az ínhártya felszíni vénái láthatóbbá válnak, és kötőhártya vérbőségként mutatkoznak. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez az enyhe vénás vérbőség nem mellékhatás, hanem a főhatás része, nem kell megijedni tőle.

Kombinált prosztaglandin-analóg és rho-kináz gátló szemcseppek

A leghatékonyabb új szemcseppek az előzőekben említett két csoport egy szemcseppben való kombinációi. Ezek szintén engedélyezettek már az Európai Unióban. Részletes klinikai vizsgálatuk vezető nemzetközi vizsgálója magam voltam. Magyarországon egyelőre nincsenek a patikákban, de várhatóan előbb-utóbb itt is megjelennek. Ezek a készítmények nagymértékben elősegítik mind az érhártyán keresztül, mind a csarnokzugon keresztül történő folyadékelvezetést, és jelentős szemnyomáscsökkenést biztosítanak. Ugyanakkor a kétféle hatáshoz tartozó szemfelszíni vérbőség szintén megjelenik. Az összes vérbőség ezen gyógyszerek esetén sem magas, az úgynevezett enyhe fokozatot éri el. Az összesített erős szemnyomáscsökkentő hatás valamivel gyakoribb szempirosságot eredményez, mint az egyes hatóanyagok külön történtő alkalmazása.

A fentiek alapján tehát a kezeléssel kapcsolatos vérbőség formákat a beteg és a hozzáértő szemorvos közös megbeszélése alapján kell értelmezni. Semmiképp nem szabad egy hatékony kezelést csupán az enyhe kötőhártya pirosság miatt önkényesen abbahagyni, akkor sem, ha a családtagok, ismerősök ezt szóvá teszik. Kétség esetén célszerű konzultálni hozzáértő szemorvossal, elsősorban glaukóma specialistával. Vannak azonban olyan kötőhártya vérbőségek is, melyek esetében kifejezetten meg kell szakítani egy kezelést. Ezekről a következő beszélgetésünk fog szólni – mondja Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ vezetője, glaukóma specialistája.