Mim fáj: a szemem, a fejem vagy a fogam?

Online Bejelentkezés

Professzor Dr. Holló Gábor

+ 36 30 841 8636

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

Anatómiai alapok

A szem érző beidegzése alapvetően a háromosztatú agyideg érző idegvégződései és érző rostjai révén valósul meg. Ezek közvetítik a fájdalom- és a diszkomfortérzést a központi idegrendszer felé. Azonban ugyanezen fő ideg érző idegvégződései látják el érző idegvégződésekkel a szem környékén előforduló orrmelléküregeket és a felső fogsor hátsó részét. Noha a beidegzési terület nagy, a beidegzés közös ellátása miatt e három nagy területről származó érző információ egymással kombinálódva, egymást erősítve és nehezen lokalizálva jelenik meg, elsősorban a szemgolyó mélyebb részeit és a szemüreget illető betegségek esetén. Fontos értenünk, hogy míg a szem felszínén jelentkező fájdalom (például idegen test beékelődése a kötőhártyába vagy az átlátszó szaruhártyába vagy a szemfelszín megkarcolása) egyértelműen lokalizálható fájdalmat eredményez, a mélyebb rétegek fájdalma esetén már egyáltalán nem egyértelmű, hogy a panasz honnan ered.

Betegségek, melyek hasonló szem- és szemkörnyéki fájdalmat eredményeznek

A szem- és szemkörnyéki fájdalom eredete, miként az előbb említettük, három fő területről eredhet. Legkevésbé valószínű, de nem kizárható a hátsó felső fogak és a hozzájuk tartozó állkapcsi területek gyulladása, tályogja, esetleg a sérülései következtében kialakuló fájdalom. Ennél sokkal gyakrabban fordul elő a szemészeti panaszt okozó, de nem a szemből eredő, hanem fül-orr-gégészeti betegségek okozta, szemben jelentkező fájdalom. Ezen betegségek leggyakrabban az arcüregből és a homloküregből indulnak ki. Ezek a szemek alatt illetve felett, mindkét oldalon elhelyezkedő természetes csontüregek nyálkahártyával béleltek. Ez a nyálkahártya, hasonlóan az orr nyálkahártyájához, számos betegségben lehet érintett. E betegségek egy része bakteriális, más része vírusos, harmadik része pedig allergiás csoportba sorolható. Mindegyikben közös az, hogy a sterilen vagy fertőzés révén gyulladt nyálkahártya megduzzad, feszül. Ez az orrban a légzés nehezítettségét okozza, de a melléküregekben, azok külső csontos burka miatt a tágulás csak korlátozottan lehetséges. A megnövekedett folyadéktartalmú, feszülő, ödémás nyálkahártya ilyenkor a csontos falhoz nyomódva fájdalmat eredményez, ami gyakran a szemüregbe, esetleg a szemgolyó mögé sugárzik. Ugyanezen betegségcsoportba sorolható a klinikailag jóval nehezebben diagnosztizálható rostacsont gyulladás is. A rostcsont is a melléküregekhez sorolható, azonban a koponyán belül hátrébb helyezkedik el. Krónikus, enyhe gyulladása típusosan a szemüregbe, a szem mögé sugárzó panaszt okoz.

Valódi szemészeti betegségek, melyek mély szem- és szemkörüli fájdalmat eredményeznek

Azon szembetegségek közül, melyek a szemben bizonytalanul lokalizálható, hátra illetve a homlok területére kisugárzóan okoznak fájdalmat, kettő betegségcsoport igényel különös figyelmet. Az első csoport a látóideget is érintő steril gyulladásos betegségek csoportja. Ilyen leggyakrabban a szklerózis multiplex (SM) okozta látóideg-bántalom. Ebben nem pusztán a látóideg károsodik, hanem a szemet mozgató izmok beidegzése is érintett lehet. Így a szemmozgások során a fájdalom fokozódhat, illetve bizonyos szemmozgások esetén az illető az egyik szemén fájdalmat érezhet. Emellett a látás kisebb vagy jelentősebb, lassabb vagy gyorsabb megromlása is egyértelműen a szemészeti ellátás felé tereli a figyelmet. Az másik fontos betegségcsoport a szemnyomás nagyon jelentős megemelkedésével járó betegségek csoportja. Ezek közül is azon zöldhályog (glaukóma) típusok, melyekben a szemnyomás hirtelen emelkedik meg. Noha nem kizárólag a zárt csarnokzugú glaukóma az, ami ilyen panaszokat eredményez, gyakorlati szempontból ennek ismerete fontos a nagyközönség számára. Zárt csarnokzugú glaukóma esetén a csarnokvíz áramlása szenved akadályt. A csarnokvíz, mely a szem belső nyomásáért felelős, a hátulsó szemcsarnokban (a szivárványhártya mögött) termelődik. A pupilla területén keresztül jut az úgynevezett elülső szemcsarnokba, ami a szivárványhártya elülső felszíne és az átlátszó szaruhártya hátsó felszíne közötti terület. A csarnokvíz az elülső csarnokból az átlátszó szaruhártya és a fehér ínhártya határán lévő belső szövetén keresztül folyamatosan hagyja el a szemet. Amennyiben ez a terület elzáródik, a szemnyomás hirtelen, nagyon jelentősen, a normális érték két-háromszorosára is emelkedhet. Ez az állapot súlyos panaszokat okoz és kezeletlen esetben akár egy napon belül teljes látásvesztéssel járhat. A zárt csarnokzug mellett kialakuló szemnyomás emelkedés legsürgősebb ellátást igénylő formája az úgynevezett heveny (akut) glaukómás roham. Ebben a csarnokvíz áramlása a pupilla területében szenved akadályt. Ennek az az alapja, hogy a szemgolyó veleszületetten kissé kisebb a normálisnál. Az életkor előrehaladtával a normálisan is növekvő térfogatú szemlencse a szűk helyen már nem fér el, hanem dugót képez a pupilla területében. Ilyenkor a keletkező folyadék folyamatosan termelődik, ám nem tud eljutni az elülső szemcsarnokba. A hátsó szemcsarnokban felhalmozódva a szivárványhártya laza szövetét előretolja, az előretolódott szivárványhártya pedig az imént említett csarnokvíz kivezető utat mechanikailag elzárja a szaruhártya és az ínhártya határán. Mivel a szemnyomás ilyenkor rendkívül megemelkedik, számos szubjektív panasz keletkezik, melyek egyike a nagyon erős, általában egyoldali szem- és homlokfájdalom. Emellett a látás az érintett szemen homályossá, ködössé válik, a kötőhártya alatti nagyobb vénák tágulnak, bennük a vér áramlása lelassul, és a szem vörössé válik. Fényforrásra nézve a fényforrás fehér fénye kört formálva szivárvány színűvé alakul, mivel a nagy nyomás miatt ödémássá váló szaruhártya egyes sejtcsoportjai apró prizmaként viselkedve felbontják a fehér fényt alkotó elemeire. A betegség nagyon súlyos általános közérzetromlással jár. Ha néhány órán belül nem kezelik, a látás súlyosan és visszafordíthatatlanul megromlik a látóideget alkotó idegsejtek magas nyomás miatti pusztulása következtében. Ha viszont az elzáródás előtt, még szemészeti panaszok nélkül a szemorvos észleli a csarnokzug elzáródásának kockázatát, a probléma egyetlen ambuláns lézerkezeléssel véglegesen megelőzhető.

A fentiek csupán rövid összefoglalót képeznek a szemre és a szem környékére lokalizálódó fájdalmak eredetét illetően. Gyakorlati szempontból azt lehet mondani, hogy érdemes első orvosi vizsgálatként szemorvoshoz fordulni. Amennyiben a szemorvos korrekt és részletes vizsgálattal a szembetegségeket kizárja, egyben valószínűsítheti a fül-orr-gégészeti vagy neurológiai betegséget, és célzottan küldheti tovább betegét a megfelelő szakemberhez. A fül-orr-gégészeti és neurológiai betegségek (melyek a látás romlását nem okozzák közvetlenül) kisebb sürgősségűek, mint a szemorvos által diagnosztizálandó és ellátandó olyan betegségek, melyek a szemre és a szem környékére lokalizált fájdalmat eredményeznek – mondta Professzor Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ vezetője, glaukóma specialistája.