Másodlagos zöldhályog - típusok, okok

Mit jelent az elsődleges és a másodlagos zöldhályog? 

Az elsődleges glaukómák két fő csoportra oszthatók. Mindkét csoportban a zöldhályoghoz vezető folyamat az elsődleges (egyetlen) szemészeti betegség. A nyitott csarnokzug mellett kialakuló elsődleges zöldhályogban a látóideg és a környező kötőszövet vérellátási és kémiai szabályozási folyamatai károsodnak, és ezt csak rontja az esetek mintegy felében megemelkedő szemnyomás. A kérdésről korábban már több beszélgetést is folytattunk. Az elsődleges zárt csarnokzugú zöldhályog esetében a szemben termelődő folyadék (a csarnokvíz) halmozódik fel a szivárványhártya (írisz) mögött. A szivárványhártya emiatt előretolódik, és elzárja a csarnokvíz a szemből való kiáramlásának útját. Így a szemnyomás akár egy óra alatt is jelentősen emelkedhet, és kezelés nélkül (súlyos szubjektív tünetek kíséretében) a vakság 24-48 óra alatt beállhat. 

A másodlagos zöldhályogok más szemészeti vagy nem szemészeti betegség, illetve hatás következtében kialakuló glaukóma formákat jelentenek. A másodlagos glaukómák egyik csoportjában a csarnokzug nyitott, de szövetei tömörebbé válnak, így a csarnokvíz elvezetése csökken. A másik csoportban a csarnokzugot valami mechanikailag elzárja, ám az elzáródás nem az elsődleges zárt zugú glaukómának megfelelő módon jön létre. 

Másodlagos zöldhályog nyitott csarnokzug mellett 

A nyitott csarnokzugú másodlagos glaukómák leggyakoribb csoportja az ún. pszeudoexfoliatív glaukóma, ami örökletes alapon egy kóros fehérje termelésén alapul. Ez a fehérje és a hozzá társuló ún. oxidatív stressz folyamatok a csarnokvíz szemből történő elvezetését jelentősen gátolják. Emiatt a szemnyomás nagyon magasra emelkedhet. (A témát több alkalommal is tárgyaltuk, így erre az állapotra részletesebben most nem térünk ki). 

A második legfontosabb nyitott csarnokzugú másodlagos glaukómát okozó hatás a kortikoszteroid alkalmazásra kialakuló szemnyomás emelkedés, az ún. szteroid glaukóma. A csarnokvíz elvezetését biztosító szövet kortikoszteroid hatására átalakulhat. Az átalakulás hatására folyadékáteresztő képessége nagyon jelentősen csökken. Főként gyermekeken és fiatalokon jellemző ez a szteroid válasz, idősebb korban az átalakulás alig történik meg. A csarnokvíz kivezetését biztosító szövet két módon lehet kitéve szteroid hatásnak. Az egyik eset a szteroid tartalmú szemcseppek indokolatlan, túlzottan hosszú ideig tartó vagy orvosi ellenőrzés nélkül történő alkalmazása. Ez esetben a szervezeti szteroid hatás minimális, ám a szemben magas szteroid koncentráció alakul ki. Erről az állapotról azért fontos tudni, mert a legtöbb esetben megelőzhető, illetve elkerülhető lenne a pollenallergiás szempanaszok szteroid szemcseppel történő kezelésének mellőzésével, illetve a szükséges szteroid szemcsepp alkalmazás melletti rendszeres, jó minőségű szemészeti ellenőrzéssel. A másik lehetőség arra, hogy a fenti szövetek szteroid hatás alá kerüljenek a szervezetbe bevitt nagy dózisú, tartósan alkalmazott szteroid kezelés. Ez általában komoly autoimmun betegség kezelésére szolgál, tehát nem hagyható el. Ilyen esetekben szemészeti panasz hiányában is rendszeres szemészeti vizsgálat szükséges annak felderítésére, hogy szemnyomás emelkedés kialakult-e. Ha igen, akkor a megfelelő szemnyomás csökkentő kezelést korán el kell kezdeni ahhoz, hogy a szem a szteroid glaukóma miatt ne károsodjon. 

Nyitott csarnokzugú glaukómát okozhat a szemkörnyék és a fej-nyaki terület vénás elvezetésének akadályozottsága is. Ezekben az esetekben a csarnokvíz elvezetődése a szemből nem akadályozott, ám mivel a csarnokvíz a szemet elhagyva a vénás elvezetési rendszerbe csatlakozik bele, annak elvezetési akadályozottsága révén a szemből sem képes megfelelően távozni. Ilyen hatással okoznak szemnyomás emelkedést az arc és a szemüreg vénás fejlődési rendellenességei vagy a nyakon végzett olyan műtétek, melyek során a fő nyaki vénák elzárásra kerülnek. Ezek nem gyakoriak, de ha valaki tud arról, hogy ilyen veleszületett, vagy szerzett állapota van, a szemészeti vizsgálatot panaszmentesség esetén is célszerű kezdeményeznie. 

Másodlagos zöldhályog zárt csarnokzug mellett 

A csarnokzug elzáródását számos, egymástól nagyon eltérő hatás okozhatja. Kiválthatja vérzés, gyulladás, trauma vagy daganatos sejtszaporulat, esetleg műtéti beavatkozás után a műtét során használt anyag. Ezen nem gyakori okokon kívül léteznek jóval gyakoribbak is, melyeket érdemes mindenkinek ismernie. Ilyen állapot pl. a szemfenéki vénás érelzáródás után a retinán kialakuló oxigénhiány, a nyaki fő verőér szűkülete utáni helyreállító műtétet követő állapot, valamint az elhanyagolt cukorbetegség szemészeti szövődményei. Ezekben a betegségekben oxigénhiány alakul ki a szemben. Az oxigénhiány azt eredményezi, hogy érujdonképződést megindító kémiai anyagok szabadulnak fel a retinában. Ezek hatására kóros új erek képződnek, melyek előbb-utóbb a szem elülső részét (ahol a csarnokvíz elvezetése történik) is elérik. A kóros ereken keresztül kötőszöveti sejtek lépnek ki a környezetbe, és ott kötőszöveti sejtközötti állományt (kollagént) termelnek. Ez lerakódva, majd összehúzódva a szöveteket egymáshoz rögzíti. Lényegében hegesedést eredményez. Így a csarnokzug mechanikailag elzáródik és a csarnokvíz a szemből nem tud távozni. Ezek az állapotok magas szemnyomással járnak, és a magas szemnyomás az, ami másodlagosan a látóideg bántalmát eredményezi. Annak ellenére, hogy a szemnyomás a másodlagos zárt csarnokzugú glaukóma esetén magas, a kórképek egy része nem jár fájdalommal, mert a magas szemnyomás lassan alakul ki, és ez fájdalommentességet biztosít. 

Összefoglalva elmondható, hogy a zöldhályognak vannak más betegségekhez társuló formái is. Ezen betegségek esetén az érintettnek akár orvosi beutalás nélkül is glaukóma irányú vizsgálatot célszerű kezdeményeznie. Ennek az a jelentősége, hogy a másodlagos glaukóma korai felismerés esetén még azelőtt diagnosztizálható, hogy a súlyos látáskárosodás kialakulna, és kezelése akár szemcseppekkel, akár lézeres beavatkozással, akár műtéttel időben elvégezhető. Másodlagos zöldhályog esetén a szemnyomás megfelelő egyensúlyban tartásával a további glaukómás károsodás kialakulása is megelőzhető- mondta Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája.