Hogyan hatnak a szemnyomást csökkentő gyógyszerek?

A téma gyakorlati jelentősége, hogy a beteg számára a rengeteg különböző gyári nevű készítmény alkalmazása, adagolása, hasznosságának megértése nyilvánvalóan nehéz, különösen akkor, ha nem érti a gyógyszerek fő csoportjainak viszonyát. Annál is inkább nehéz eligazodni a szemnyomást csökkentő szemcseppek sokaságában, mivel a cseppek egy része egynél több hatóanyagot tartalmaz. Emiatt a különböző kombinált készítmények egymással való kombinálása külön odafigyelést igényel a kezelést beállító szemorvostól.

A szemnyomást csökkentő szemcseppek fő hatásmechanizmusai

A szem nyomását alapvetően a szemben keringő folyadék, az úgynevezett csarnokvíz nyomása határozza meg. Ez a folyadék a szivárványhártya mögött, a hátulsó szemcsarnokban termelődik. A pupilla területén át a szivárványhártya elé jut az úgynevezett elülső szemcsarnokba. Innen egyrészt az átlátszó szaruhártya és a fehér ínhártya találkozásának belső határán (az úgynevezett csarnokzugban) lévő kivezető rendszeren keresztül távozik a szemből, majd a szemet elhagyva a kötőhártya, valamint a kötőhártya alatti rétegek vénás vérelvezetéséhez csatlakozik (elülső elvezető út). A csarnokvíz másik kivezető útja szintén a csarnokzugból indul, de az ínhártya belső határán, azaz a szemgolyó fala mentén, a szem hátulsó nagy vénáihoz vezet (hátsó elvezető út). Glaukómában a szemnyomás kóros emelkedését az okozza, hogy a csarnokvíz elvezetődése csökkent, míg termelése állandó marad.

A fentiek alapján a különböző szemnyomás csökkentő szemcseppek három fő módon csökkenthetik a szemnyomást: 1) a csarnokvíz termelődésének csökkentése által, 2) a csarnokvíz elülső elvezetésének fokozásával és 3) a csarnokvíz hátsó elvezetését fokozásával.

Hogyan csökkenthető a csarnokvíz termelése?

A csarnokvíz termelése csökkenthető 1) a béta-receptort blokkoló hatóanyagú szemcseppekkel, 2) az alfa-receptort aktiváló hatóanyagú szemcseppekkel, valamint 3) a karboanhidráz-bénító hatóanyagú szemcseppekkel. Ezek eltérő hatásmechanizmusuk miatt egymással kombinálva is alkalmazhatóak a fokozott szemnyomás csökkentő hatás érdekében.

Az egyéni kezelés tervezéséhez fontos, hogy a béta-receptor blokkoló cseppek csak az ébrenléti aktivitás idején csökkentik a csarnokvíz termelését, viszont a karboanhidráz-bénító cseppek alvás alatt is hatékonyak, bár nyomáscsökkentő hatásuk kisebb, mint a másik két csoport tagjainak.

Hogyan fokozható a csarnokvíz elülső elvezetése?

A csarnokvíz csarnokzugon keresztüli elvezetődését egyrészt a pupilla szűkülését is eredményező pilokarpin tartalmú szemcseppekkel, másrészt egy új és Magyarországon még forgalomban nem lévő, de az Európai Unióban már engedélyezett hatóanyag csoporttal, az úgynevezett rho-kináz gátló hatóanyagokkal fokozhatjuk jelentős mértékben. A pilokarpin a legősibb szemnyomás csökkentő szemcsepp, mely a szem elülső szegmentumában az összehúzódásra alkalmas sejteket erős kontrakcióra készteti, ami a csarnokzugban a folyadékkivezető szövet pórusait tágítja. Ezáltal fokozódik a csarnokvíz kiáramlása. A rho-kináz gátlók ugyanezen a területen a sejtek ellazulását okozzák, és csökkentik a kötőhártya környéki vénás rendszer nyomását. Ennek megfelelően a csarnokvíz kivezetődése jelentősen fokozódik.

Hogyan fokozható a csarnokvíz hátsó elvezetése?

A folyadék elvezetés ezen útját az úgynevezett prosztaglandin analóg szemcseppek hatóanyagai biztosítják. Ezek a hatóanyagok a természetes prosztaglandinokhoz hasonló, ám módosított molekulák. Hatásultra a hátsó csarnokvíz elvezető út sejtközötti állománya fellazul, és könnyebben átjárhatóvá válik a csarnokív számára.

Maximális szemnyomás csökkentés a gyakorlatban

Az eddig említett 3 fő csoportba tartozó szemnyomás csökkentő szemcseppek tehát egymást kiegészítő hatásmechanizmussal működnek, így fő szabályként egymással kombinálhatóak. A kombináció ténye azonban nem jelenti azt, hogy egyetlen szemcseppben feloldható minden hatóanyag-csoportba tartozó molekula, mivel az eltérő molekulák eltérő kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezért gyakran egy kombinációt és egy másik molekulát (egy hatóanyagot tartalmazó cseppkészítményt) vagy több különböző kombinációt kell egymással kombináltan alkalmazni. Az, hogy mit és hogyan szabad vagy nem szabad kombinálni komoly szaktudást igénylő kérdés. Optimális esetben glaukóma specialista segíthet abban, hogy hogyan lehet egy összetett szemnyomás csökkentő kezelést úgy kialakítani, hogy a napi cseppentési szám a legkevesebb és a nyomáscsökkenés a legnagyobb legyen, és egyben elkerüljük az egyes hatóanyagok túladagolását is.

Az összetett szemcsepp kezelés hatékonyan kombinálható lehet szelektív lézer trabekuloplasztika kezeléssel (SLT)is, ám a tervezés ilyenkor fokozott körültekintést igényel.

A fenti, talán kissé bonyolult ismeretek gyakorlati jelentőségét az adja, hogy bizonyos szemcseppek relatív túladagolása kedvezőtlen szemészeti, illetve össz-szervezeti mellékhatást okozhatnak - figyelmeztet Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája. Nem szabad jelentős nyomáskülönbséget remélni, ha egy elégtelen kezelés során ugyanabból a kémiai hatóanyag csoportból választunk új molekulát a szemnyomás erősebb csökkentésére. Általában más hatóanyag molekulák hozzáadása vagy teljesen új, komplex kezelés létrehozása a hatékony eljárás. Ha a beteg úgy véli, hogy glaukómájának szemcsepp kezelése nem eredményes, túl bonyolult vagy nem jól tolerált (mellékhatásokat okoz), érdemes glaukóma specialistától másodvéleményt kérni a kezelés tekintetében.