Daganatok a szemben és a szem környékén

Online Bejelentkezés

Professzor Dr. Holló Gábor

+ 36 30 841 8636

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

Daganatok a szemhéjakon és a kötőhártyán

Az arc, a szemhéjak és a kötőhártya is a leginkább napfénynek kitett területek közé tartoznak a szervezet felszíni részei közül. A nagy napfény besugárzás mindenképpen fokozza a daganatok kialakulását, leginkább a DNS-re gyakorolt károsító hatása miatt. Noha – az ózonpajzs károsodásának bőrgyógyászati következményei miatt – ez már mintegy két évtizede ismert, tudnunk kell, hogy a szem környéken, illetve a szem felszínén kialakuló elváltozások esetében nem pusztán a daganat jó vagy rosszindulatú jellege, esetleg növekedési gyorsasága az, ami számít, hanem anatómiai elhelyezkedése is. Ezeken a területeken ugyanis csak kellő rekonstrukcióval együtt lehet sikeres műtétet végezni. Ez azért különösen jelentős, mert a már viszonylag nagyobbra megnőtt szemkörnyéki daganatok a szemhéjakon már olyan mértékű szöveteltávolítást jelentenek, hogy a rekonstrukció és a szemhéji működés (könnyelvezetés, szemhéjzárás, a szaruhártya védelme) megőrzése komoly nehézségekbe ütközhet. Ugyanakkor a hasonló méretű daganatok a test egyéb részein – például a napfény által szintén erősen érintett kopasz fejtetőn – még könnyűszerrel kimetszhetőek és a seb egyszerűen egyesíthető.

Bazálesejtes karcinóma

A leggyakoribb szemhéji daganat a bazálsejtes karcinóma (bazalióma). Ez helyileg rosszindulatú daganatként viselkedik, elhanyagolt esetben beterjedhetnek a szemüregbe, és akár az agyig is elhaladhat. Azonban áttétet nem képeznek, így kimetszés esetén teljes gyógyulás érhető el. Esetükben különösen fontos, hogy az apró, alig néhány milliméteres daganat gyanújával már feltétlenül keressünk meg szemorvost vagy bőrgyógyászt. Ha műtétre van szükség, mindenképpen plasztikai sebészeti gyakorlattal rendelkező szemorvos, ne pedig általános plasztikai orvos segítségét vegyük igénybe.

Melanóma

Ezeken a területeken ritkábban – de egyáltalán nem elhanyagolható gyakorisággal – jelennek meg a különböző festékes anyajegyek és az ebből kiinduló melanómák, melyek nagyon hamar képeznek helyi és általános áttétet, így eltávolításuk esetén sokkal több szövet kimetszése szükséges, mint hasonló méretű bazálsejtes daganat esetében.

Mikor forduljunk sürgősen szemorvoshoz?

• Ha újonnan megjelenő növedéket észlelünk a szem felszínén vagy a szemhéjakon
• Ha az ismert, apróbb anyajegyszerű elváltozások megváltozását, megnagyobbodását tapasztaljuk, vagy közvetlen környékükön jelentkező apróbb bőrpírt észlelünk

Ez a betegség szinte azonnali beavatkozást igényel, mert a terjedés rendkívül gyors, és a hosszú távú sikeres kezelés esélye a tumor eltávolítás sikerétől függ.

A kötőhártya elváltozásai

A kötőhártyán szintén megjelenhetnek elváltozások, ezek laikus általi megítélése azonban még nehezebb, mint a szemhéji daganatok esetében. Ha a kötőhártyán pigmentált, a korábbihoz képest megváltozott területet, esetleg körülírt megvastagodást, nyershús-színű körülírt elváltozást észlelünk, szintén mihamarabb forduljunk szemorvoshoz az állapot elbírálása érdekében! Egyes ártalmatlan elváltozások hasonlítanak a korai daganatos szemfelszíni elváltozásokra, megkülönböztetésük azonban kizárólag mikroszkópos (réslámpás) vizsgálat alapján végezhető el szakember által.

A szemgolyón belüli daganatok

A szemgolyót két fő részre osztjuk: az elülső szegmentumra, ami a szemlencse és az átlátszó szaruhártya közötti területet jelenti, valamint a hátsó szegmentumra, ami a szemlencse mögötti területet öleli fel. Mindkét helyen előfordulhatnak fejlődési rendellenességekből eredő daganatok, melyek általában csecsemő- vagy kisgyermekkorban, illetve fiatal életkorban jelentkeznek. Ez esetben az egyetlen figyelemfelhívó tünet a szülők számára, ha:

• Látható elváltozás mutatkozik a szem elülső szegmentumában 
• A pupilla területe nem fekete, hanem szürkés színű, mert a pupilla területében, a szemlencse mögött idegen szövet, esetleg daganatos szövet jelenik meg.

Felnőttkorban az érhártya daganatai a meghatározó fontosságúak, ezek közül is leginkább a festékes anyajegy jellegű melanómás elváltozások. Amennyiben ezek az elváltozások nem a központi éleslátás retinális helyéhez közel helyezkednek el, nagyon sokáig észrevétlenek maradnak. Rutin szemorvosi vizsgálattal sem feltétlenül mutathatók ki, mivel leginkább a retina legszélső területeinek vizsgálata során válnak láthatóvá. Növekedésük során azonban elérhetik azt a területet, amely a látásban részt vesz. Ekkor a beteg a látás szektorszerű megváltozását, elhomályosodását tapasztalhatja, mivel az érhártyában növekvő daganat az ideghártya (retina) működését is befolyásolja azon a területen, melyen a retina alatt elhelyezkedik. Amennyiben az érhártya daganatát valószínűsítjük, megfelelő szemészeti vizsgálattal (szemészeti ultrahangvizsgálat, szemészeti optikai koherencia tomográfiás angiográfia vizsgálat) az elváltozást megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy az valóban daganatos-e; és ha igen, milyen jellegű daganatra utal a kép.

Vannak ritkább éreredetű, csont- vagy porcszövet eredetű daganatok is, melyek eltérő kezelést igényelnek.

A daganatok kezelése

Amennyiben kezelést igénylő daganatról van szó, a kezelés – az elváltozás nagysága és elhelyezkedése függvényében – többféle lehet, a besugárzásos kezelésektől akár a szemgolyó eltávolításáig. Ez utóbbi akkor indokolt, ha az elváltozás oly nagy és előrehaladott, hogy más megoldás nincs. A szemgolyó eltávolítása általában rémisztő képzetet kelt a betegekben, noha ez az egyik legegyszerűbb szemészeti műtét. Ma már megfelelő protézis alkalmazásával lényegében esztétikai eltérés sem marad vissza a beavatkozás után. Ezt azért fontos megemlíteni, mert egyesesetekben a szemgolyó eltávolításától való irracionális tartózkodás ahhoz vezet, hogy a daganat áttéteket képez a szervezetben, és halált okoz, noha kellő beavatkozással az élet teljes mértékben megmenthető lett volna.

Jól jegyezzük meg

A fentiek alapján – mondja Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ glaukóma specialistája, szemész szakorvosa, a szem és szemkörnyéki daganatok gyanúja esetén a legfontosabb laikus feladat a korrekt, részletes vizsgálat kezdeményezése hozzáértő szemorvosnál, megfelelő műszerezettség mellett. Az esetek jelentős részében nem elegendő az egyszerű rátekintés. A megfelelő mikroszkópos (réslámpás) klinikai vizsgálat mellett optikai koherencia tomográfia, optikai koherencia tomográfiás angiográfia és szemészeti ultrahangvizsgálata is szükséges lehet. Ha tehát a fentiekben részletezett elváltozást észlelünk magunkon (esetleg ismerősünkön), ne késlekedjünk, hanem kezdeményezzünk mielőbb megfelelő minőségű szemorvosi (nem optomerista által végzett) vizsgálatot a szem, a látás és az élet megmentése érdekében.