A ködös látás

Online Bejelentkezés

Professzor Dr. Holló Gábor

+ 36 30 841 8636

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

Mit jelent a „homályos látás”?

Homályos látásként a betegek leginkább azt az állapotot szokták megnevezni, melyben egy vagy mindkét szemmel rövidebb vagy hosszabb átmeneti időszakban a tárgyakat nem látják élesen. Azaz nem arról van szó, hogy a látás lényegében átmenetileg elveszett volna. A látás megvan, ám a látásélesség valamilyen okból a beteg számára jelentősnek tűnően változik. Ez nagyon zavar sokakat, annak ellenére, hogy a jelenség hátterében gyakrabban állnak banális okok, mint súlyos egészségkárosodást jelentő betegségek. A homályos látás megfogalmazás kissé „homályos megfogalmazás”, hiszen nem tájékoztatja az orvost arról, hogy mi a beteg lényegi tapasztalata. Betegoldalról fontos tehát, hogy a szemorvosnak elmondjuk (online bejelentkezésnél leírjuk), hogy a homályos látás egy- vagy kétszemes, mennyire homályos, mennyi ideig tart, milyen egyéb tünetekkel (könnyezés, szédülés) jár, és hogy más panaszt tapasztalunk-e fennállásának idején. Ezek az információ morzsák segíthetik a szemorvost, de akár a háziorvost, belgyógyászt is abban, hogy milyen állapot illetve betegség irányában kezdje meg a tájékozódást.

A homályos látás mint működési zavar

A látás homályossága nem jellemző egyetlen elváltozásra vagy egyetlen, a látásban résztvevő szövetréteg működési zavarára. Homályos látást tapasztalunk, ha a szemfelszínen eltorzul a könnyfilm (könnyezés, száraz szem, idegentest-érzés, allergia), akkor, ha a szemen belül történik a fény útját megzavaró változás (gyulladásos sejtek megjelenése, kisebb bevérzés a szemgolyó belsejében). Ugyanakkor homályos látás jelentkezhet a látóideget (a retinát), illetve az agyban a látókérget érintő vérkeringési zavar miatt is. Homályos látást jelenthet továbbá, ha a látóideget bizonyos testhelyzetben valami nyomja. Ez korai jele lehet a látóideg környékén, az agy területén előforduló értágulatoknak (aneurizmáknak) is. Mindezek mellett a látóideg enyhe gyulladásai is okozhatnak homályos látást, ezek azonban jellemzően tartós állapotok.

Hogyan osztályozzuk betegként a homályos látást, és hogyan jellemezzük azt az orvos felé?

A fentiek alapján nyilvánvaló, hogyha azt mondjuk, „homályos a látásom” vagy „időszakosan homályos a látásom”, az orvos nincs kellőképpen tájékoztatva arról, hogy milyen betegség irányában gondolkozzon. Így, legalábbis az állami ellátásban, a várakozási idő hosszú lehet, mire sorra kerülünk. Eközben, ha súlyosabb betegség áll a háttérben, komoly problémák alakulhatnak ki, melyek az eredeti panasztól teljesen eltérő, súlyos egészségkárosodást is eredményezhetnek. Emiatt célszerű úgy elmondani (leírni) a panaszt, hogy abból az orvos már eleve láthassa, hogy milyen jellegű problémával áll szemben. A homályos látás érzésénél mindig el kell mondani, hogy egyszerre mindkét szemen vagy csak egy szemen jelentkezik a panasz, és hogy mennyi időn át tart. A kétszemes, átmeneti homályos látások legnagyobb része a szemfelszín könnyfilmjének zavarából ered, amikor a túl sok vagy túl kevés könnyfilm optikai módon torzítja a látott képet egészen addig, míg több pislogás után a könnyfilm normalitása helyreáll. Ha azonban a panasz egyidejű járásbizonytalansággal, szédelgéssel, esetleg szédüléssel jár együtt, gondolhatunk arra, hogy vérnyomás esése áll az állapot hátterében. A korrekt érdemi szemorvosi vizsgálat ilyenkor is nélkülözhetetlen, hiszen a vérnyomáskiugrások (magas vérnyomás) és a vérnyomásesések (alacsony vérnyomás) hasonló szubjektív tünetekhez vezetnek. A szemészeti vizsgálattal részben kizárhatók a homályos látás egyéb okai, részben magasvérnyomás betegség esetén kimutathatók a szemfenéken az ideghártyában (retinában) a magas vérnyomás okozta érelváltozások. Ezek egyértelmű támpontot adnak a kardiológusnak, belgyógyásznak, háziorvosnak a tekintetben, hogy valódi vérnyomás kiugrásokkal áll a beteg szemben, még akkor is, ha az orvosi vizsgálat idején vérnyomása nem egyértelműen magas. Fontos megjelölni azt is, ha a homályos látás bizonyos testhelyzetváltozások kapcsán jelenik meg. A fekvő helyzetből való felállást követő viszonylag rövid (5-30 perces) homályosabb látás gyanús arra, hogy a vérnyomás a tartós éjszakai vízszintes testhelyzet után nehezen áll vissza a függőleges testhelyzet okozta változásból, azaz átmeneti vérnyomáseséssel állunk szembe. Ha azonban ugyanilyen panaszt tartósabban észlelünk, fel kell, hogy merüljön, hogy nyitott csarnokzugú zöldhályog (glaukóma) áll fenn. Ebben az esetek egy részében a kora reggeli szemnyomás jelentősen magasabb, mint a napközbeni és a délutáni szemnyomás, és ez a szem belső folyadékát, a csarnokvizet az átlátszó szaruhártyába préselve, az átlátszó szaruhártya átlátszóságát csökkenti. A hatás általában a kora reggeli órákban a legdurvább, majd napközben fokozatosan csökken. Gyakori, hogy mire a beteg az állami szemorvosi ellátásba jut szokásos rendelési időben, a szemnyomás már nem emelkedett. Tehát a panaszok ilyen típusa esetén kora reggeli vizsgálat, illetve glaukóma specialista által végzett vizsgálat mindenképpen javasolt. További információ lehet, ha a testhelyzetváltozás, pl.  lehajlás-felegyenesedés kapcsán alakul ki egyszemes átmeneti látászavar. Az ilyen állapotok a látóideg környéki daganatokra, értágulatokra utalhatnak, ugyanis ezek a látóidegre a testhelyzetváltozás kapcsán nyomó nyomást gyakorolhatnak. Az ilyen esetben természetesen szemorvosi vizsgálat után, ideggyógyászati vizsgálat, képalkotó agyi vizsgálatok szükségesek az állapot tisztázásához, méghozzá rövid időn belül, hiszen egy agyi aneurizma megrepedése az élet végét is jelentheti. Végül meg kell említeni, hogy a makuladegeneráció legveszélyesebb (nedves) formáinak kezdetén, az ideghártya éleslátásért felelős központi területén a kóros erekből folyadék lép ki, ami a centralis látást egyre inkább (fokozódó módon) eltorzítja, elhomályosítja.  Az állapot egyszere általában egy szemen jelentkezik, de később a másik szem is kialakulhat. Ilyenkor sürgősen, napokon belül kell olyan, minőségi szemorvosi vizsgálatot végezni, ami OCT és OCT angiográfia vizsgálatot is tartalmaz, és lehetővé teszi a rövid időn belüli célzott kezelés megkezdését. Ha az állapot csak későbbi stádiumban kerül felismerésre, a centrális látás megmentésének esélye már nagyon kicsi.

A fentiek alapján – mondja Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ vezetője, glaukóma specialistája – a homályos látás észlelésekor legelőször saját magunknak kell összefoglalnunk, hogy milyen körülmények között jelentkezik az állapot, mennyi ideig tart, és melyik szemet, illetve mindkét szemet érinti-e. A fentiek ismeretében célszerű tehát szemorvosi vizsgálattal kezdeni. Ha ez az állami ellátásban nem érhető el rövid időn belül, érdemes minőségi magánellátáshoz fordulni, mert az esetek egy részében súlyos, akár az életet is veszélyeztető állapot áll a panasz háttérében, ami nem biztos, hogy kivárja, míg egy hosszabb, ambuláns várólistán a beteg sorra kerül. Összefoglalva tehát – mondja a professzor –, a homályos látás önmagában homályos leírása a valóságnak, de a részletekkel együtt informatív lehet, és elősegítheti a beteg jól orientált, hatékony és gyors ellátását.